
A hûség a kutyáknak való címû könyved után most a tizenhetedik századba viszed az olvasót, ráadásul egy török hárembe. Miért éppen ezt a környezetet, ezt a témát választottad?
Érdekel az iszlám, rajongok az Oszmán Birodalomért, állandóan kutatom, milyen is lehetett a valódi élet a háremekben. Vajon tényleg annyira titokzatos, sejtelmes, fülledten erotikus volt, mint ahogy azt az utókor képzeli? Az egymástól korban távol játszódó regényeket azonban összekapcsolja az utazás és az erotika.
A könyv mindjárt egy dilemmával indít, majd rejtélyes gyilkosságok történnek. Én a magam részérõl végigdrukkoltam a könyvet. Általában figyelemmel kíséred az olvasói véleményeket? Fontosak a visszajelzések?
Szerintem minden írónak célja az, hogy minél többen olvassák a szövegét, én sem a fióknak írok. Szórakoztatni szeretném az olvasóim, most éppen egy kalandos utazással a török dúlta Magyarországon, egy szerelmi történettel. Nagyon örülök a visszajelzéseknek, figyelek arra, mi tetszik nekik és mit hiányolnak, sõt, van néhány hûséges tesztolvasóm is.
Nyilván a történet nagy része a képzelet szüleménye. A környezet ábrázolásánál mennyire törekedtél arra, hogy minden részlet pontos, korhû legyen? Mennyit kellett utánaolvasnod?
A sztori természetesen fikció. De mivel történelmi kalandregényt írtam, sok benne a tényadat, valaha élt szereplõk, mint például az utolsó budai pasa, és valós a könyv elején szereplõ lista is a támadók fegyverzetérõl. Muszáj pontosnak lenni, van, akit nagyon zavar egy-egy tévedés. Nagy barátom az internet, rengeteg idõt töltöttem el források böngészésével. De persze, konzultálok is, például az iszlámot érintõ kérdésekben a fiam családja szokott segíteni.
A történetben egy fiatal várandós háremhölgy kalandos utazásairól olvashatunk. A trilógia elsõ része ennek a lánynak a meneküléstörténete. Miért gondolkodtál trilógiában?
A fõ dilemma a történetben a török brigadéros identitászavara, ki is õ valójában, hogyan lesz a zsidó ékszerész fiából a muszlim Abdurrahman pasa örököse. Viszont, hogy eljussunk a problémáig, az olvasóknak meg kell ismerniük az elõzményeket. Az elsõ rész tehát az édesanyáról szól, a háremhölgyrõl, a második a fiúról, Rákóczi zsidó-muszlim brigadérosáról. A harmadik fõszereplõjét nem árulhatom el, mert azzal már szpojlereznék, de a történet egyelõre A kurtizán munkacímet kapta. Miért trilógia? Mert így komplex, teljes a történet.
Érdekesek a figurák. Abdurrahmant hol szeretem, hol nem. Batthyány Ádám például számomra egy felajzott dúvad, nagyon nehezen tudom megérteni az õ igazságát. Aisa viszont nem csupán egy egyszerû naiv fiatal lány, akit sodornak az események, hanem a maga nemében egy számító nõ is. Amikor írsz, vannak kedvenc karaktereid?
Mivel az összes az én gyermekem, nehéz választanom közülük, de az elsõ részben Aisát kedveltem leginkább. Mindenbõl próbálja a legjobbat kihozni saját maga számára, és megragadja az ebben a korban adódó lehetõségeit az érvényesülésre, beveti a szépségét, az erotikus kisugárzását.
Számomra az elsõ rész meglepõ fordulattal ér véget. Van, amikor írás közben is változik a sztori, vagy szigorúan egy kötött vázlat alapján haladsz?
Nincs írásos vázlatom, a bevásárlólistám nem marad meg a fejemben, komplett könyveket viszont tárol az agyam. Mindig megvan, honnan hová szeretnék eljutni a történetben, de hogy milyen úton jutok célba, azt sokszor maguk a szereplõk is alakítják.
Már kész az egész trilógia fejben, papíron, vagy még formálod a sztorit?
A második rész hatvan százaléka papíron is létezik, nagyjából összeállt a fejemben, de a befejezõ részben még vannak homályos foltok.