Szabadság és halál 1848-49 - Szem- és fültanúk híradásai

Ezt a könyvet nem történészek írták, nem a múlt időket hűvös
ésszel mérlegelők, kutatók. Hanem azok, akik ott voltak,
mikor az ég zengett: kétséggel és reménységgel, erővel és
gyöngeséggel, hiúsággal és büszkeséggel, szeretettel és gyűlölettel,
bátorsággal és félelemmel megvert-megáldott, eleven emberek. E
gyűjteményben ők vallanak híven a látottakról-hallottakról, bár
egymás iránt olykor elfogultan, sőt igaztalanul. Többnyire mégis
hihetünk nekik. Enyhe túlzásaik, tanúságtételüket átszínező érzelmeik
nemhogy meghamisítanák - hitelesítik inkább a naplóikból,
leveleikből, visszaemlékezéseikből kirajzolódó képet. Hiszen a kor
volt ilyen, az hatott rájuk is. S mi csak örülhetünk, hogy akiket személy
szerint elénk idéznek, azok nem köztéri szobrokká merevedve
jelennek meg, s a névtelenebbje sem puszta levéltári adalékká fakulva.
Így történhet meg a csoda: viszontagságaikban már mintha mi is
osztoznánk, és sorsuk részeseként szívnánk velük egy levegőt.
Könyvünk a meglepetések márciusától a bukásig és megtorlásig
követi nyomon a történteket. Nem minden fontos eseményről adhat
számot, de a döbbenetes dráma egészéről igen: ennek a világra
szóló élethalálharcnak a kibontakozásáról és lefolyásáról, győzelmekből
gyötrelmekbe fordulásáról.
A kötet címe is erre utal. Szabadság és halál - ez a kettő akkor
kézenfogva járt.
A felhasznált szövegeken egyetlen szót sem változtattunk. Nem
tartózkodtunk viszont a rövidítéstől, tömörítéstől. Színesebb és
pergőbb lett így ez a "helyszíni beszámoló": olyan izgalmas-mozgalmas
tablója a kornak, 1848-49 szereplőinek és eseményeinek,
amely úgyszólván regénynek is elmenne. De ez a regény nem egy
szerző műve: a másfél éves makacs küzdelem résztvevőinek közös
üzenetét kapjuk vele.

Ezt a könyvet nem történészek írták, nem a múlt időket hűvös ésszel mérlegelők, kutatók. Hanem azok, akik ott voltak, mikor az ég zengett: kétséggel és reménységgel, erővel és gyöngeséggel, hiúsággal és büszkeséggel, szeretettel és gyűlölettel, bátorsággal és félelemmel megvert-megáldott, eleven emberek. E gyűjteményben ők vallanak híven a látottakról-hallottakról, bár egymás iránt olykor elfogultan, sőt igaztalanul. Többnyire mégis hihetünk nekik. Enyhe túlzásaik, tanúságtételüket átszínező érzelmeik nemhogy meghamisítanák - hitelesítik inkább a naplóikból, leveleikből, visszaemlékezéseikből kirajzolódó képet. Hiszen a kor volt ilyen, az hatott rájuk is. S mi csak örülhetünk, hogy akiket személy szerint elénk idéznek, azok nem köztéri szobrokká merevedve jelennek meg, s a névtelenebbje sem puszta levéltári adalékká fakulva. Így történhet meg a csoda: viszontagságaikban már mintha mi is osztoznánk, és sorsuk részeseként szívnánk velük egy levegőt. Könyvünk a meglepetések márciusától a bukásig és megtorlásig követi nyomon a történteket. Nem minden fontos eseményről adhat számot, de a döbbenetes dráma egészéről igen: ennek a világra szóló élethalálharcnak a kibontakozásáról és lefolyásáról, győzelmekből gyötrelmekbe fordulásáról. A kötet címe is erre utal. Szabadság és halál - ez a kettő akkor kézenfogva járt.
A felhasznált szövegeken egyetlen szót sem változtattunk. Nem tartózkodtunk viszont a rövidítéstől, tömörítéstől. Színesebb és pergőbb lett így ez a "helyszíni beszámoló": olyan izgalmas-mozgalmas tablója a kornak, 1848-49 szereplőinek és eseményeinek, amely úgyszólván regénynek is elmenne. De ez a regény nem egy szerző műve: a másfél éves makacs küzdelem résztvevőinek közös üzenetét kapjuk vele.